Erzsó és Szabi esküvője

A trilógia záró fejezetének főszereplői Erzsó és Szabi. Meg kell mondanom, hogy nagy öröm, hogy mindhárom pár engedélyt adott a fotók publikálására, külön köszönet mindannyiuknak érte! Ebben a kiscsaládban már két szép gyermek foglalja le a pár mindennapjait, volt szerencsém megörökíteni mindkettő keresztelőjét is, így visszajáró (léleknek) fotósnak számítok náluk már. Szabi ismert fotós, így külön megtiszteltetés, hogy a családjukkal együtt ennyiszer megbíztak bennem.

Kerek öt év telt el az esküvő óta, és őszintén a fotók úgy érlelődtek, mint a nemes bor, visszanézve őket szinte úgy érzem, mintha tegnap nyomtam volna meg az expógombot. Valójában így tudom tesztelni azt, amit a pároknak mondogatok minden találkozáskor: hogy ezeknek a fotóknak nem rögtön az esküvő után van igazán értékük, hanem hosszú évek múltán, amikor már szűk lesz az esküvői ruha, szeretteink közül néhányan már nincsenek közöttünk, az egykor naivan játszó kisgyermekek felnőttek, átéltünk már együtt bút és örömöt, és gyermekeink kíváncsian kérdezik, hogy milyen volt az esküvőtök, milyen voltál, mikor menyasszony voltál, Anya, milyen voltál, mikor vőlegény voltál, Apa. És akkor megnézitek a fotókat és együtt sírtok és együtt nevettek a pillanatokon, együtt csodálkoztok, hogy milyen szép volt Anya és milyen elegáns volt Apa.

Na de hosszúra sikerült a szöveg, hadd nézzük, milyen is volt Erzsó és Szabi esküvője, szokás szerint őszinte pillanatokból, csak semmi póz, semmi beállítás. Végülis a fotókat ők csinálták, én csak ott voltam, hogy megörökítsem. Erzsó és Szabi, boldog évfordulót, örök boldogságot kívánok nektek és családotoknak, és köszönöm, hogy megbíztatok bennem!

Ibolya és Hunor esküvője

Úgy gondolom, hogy annak az esélye, hogy három lánytestvér esküvőjét mind ugyanaz a fotós örökítse meg, elég alacsony, nekem valahogy mégis sikerült. Ibolya és Hunor szezonnyitó esküvőjén harmadszor láttam az apát, aki oltárhoz vezeti lányát, ugyanabban a faluban, ugyanabban a templomban. Ösztönösen vártam ugyanazt a pillanatot, amit már kétszer tapasztaltam: amint szívből megöleli gyermekét. Még a fény is ugyanaz volt, huhh, borzongás. Mégsincs két ugyanolyan esküvő, amint azt a három fotóriport tanúsítja.

Ezzel a bejegyzéssel – ahogy nálunkfelé mondják – megkerüli a szekér a lovakat, az első két történetet ugyanis a harmadik után szeretném megosztani. Addig is íme tehát Ibolya és Hunor esküvőjének krónikája. Ibolya és Hunor, a pillanatok a tiétek, kívánom, hogy ilyen érzelmekketel teli életetek legyen még hosszú évekig!

Csilla és Csaba esküvője

Nem győzök betelni a 2017-es szezonom változatosságával. Szerencsém volt úgy formabontó, modern, mint hagyományos esküvőket fotózni, és mindegyiknek különleges varázsa volt. Csilla és Csaba sokat utazott, világlátott páros, mégis esküvőjük napján visszatértek a gyökereikhez. És így visszagondolva másként el se tudnám képzelni a nagy napjukat, mint családjuk körében, csíki székely ruhák színes forgatagában. Az időjárást is mintha erre a napra rendelték volna, gyönyörű napsütés kísérte őket (nem úgy, mint az áprilisi jegyesfotózásukon), és hűsítő zápor tette próbára Csaba kitartását, amikor mátkájáért indult. És hab a tortán a reggelig tartó lakodalom, ahol minden fiatalos lelkületű vendég kivette a részét a mulatságból. Csilla és Csaba, remélem a fotók útján még sokszor átélhetitek ezt az emlékezetes napot, köszönöm nektek a bizalmat, és örök boldogságot kívánok!

Enikő és Józsi esküvője

Volt egyszer egy csíki leány és egy kárpátaljai legény. Annak ellenére, hogy több száz kilométer választotta el őket, félúton, Budapesten találták meg egymásban az igazit, és úgy döntöttek, hogy Csíksomlyón kelnek egybe. Ennek (is) köszönhetem, hogy én örökíthettem meg esküvőjüket, amiért nagyon hálás is vagyok. A nap jelszava a vidámság volt, a sok barát és persze a pár is gondoskodott a maximális hangulatról (az a nyitótánc, az nem volt mindennapi :) ). Röviden így foglalhatnám össze Enikő és Józsi történetét, persze a valóság azért ennél sokkal bővebb, de hadd meséljék el a többit a képek. Egy kis emlékeztető: a polgári esküvőjük Budapest belvárosának csodálatos környezetében történt. Enikő és Józsi, örök boldogságot kívánok nektek!