Zsófi és Andrei esküvője / Nunta lui Zsófi și Andrei

Bevallom, Segesvár mindig is közel állt hozzám. Régóta szerettem volna ott egy teljes esküvőt fotózni, és Zsófi és Andrei esküvőjével ez a vágyam is teljesült. A templomi szertartást ugyanis a várban, a történelmi falak között tartották. Vannak helyek, amelyek önmagukban is megérintenek, és vannak emberek, akik éppen egy ilyen helyen szeretnék kimondani az igent. Amikor a kettő találkozik, abból valami különleges születik. Nem is csoda, hogy Zsófi elérzékenyült, de még az egyébként sziklaszilárd Andreien is látszott, mennyire megérinti ez a hely és ez a pillanat. A megható pillanatokat aztán hamar felváltotta a féktelen mulatság, és a az este is igazán emlékezetesre sikerült.

Zsófi és Andrei, köszönöm, hogy részese lehettem ennek a napnak. Sok boldogságot kívánok nektek!

Recunosc, Sighișoara a fost mereu un loc apropiat de sufletul meu. De mult îmi doream să fotografiez acolo o nuntă cap-coadă, iar nunta lui Zsófi și Andrei mi-a împlinit această dorință. Cununia religioasă a avut loc chiar în cetate, între zidurile sale istorice. Sunt locuri care te impresionează prin ele însele și sunt oameni care aleg să-și spună „da” tocmai într-un astfel de loc. Când cele două se întâlnesc, se naște ceva special. Nu-i de mirare că Zsófi s-a emoționat, dar chiar și pe Andrei, care de obicei este de neclintit, se vedea cât de mult l-au impresionat locul și momentul. Momentele emoționante au fost urmate apoi de o petrecere pe cinste, iar seara s-a dovedit a fi una de neuitat.

Zsófi și Andrei, vă mulțumesc că am putut face parte din această zi și vă doresc multă fericire!

Madison és Zoltán esküvője

De szép dolog is az, amikor a távolba szakadt ifjú hazatér, hogy Csíksomlyón is áldást kérjen a házasságára, és itt keresztelje meg a gyermekeit. És nem utolsósorban azért is, hogy megmutassa a párja rokonságának, hogyan mulat a székely. Ha a pár távolról érkezik, mindig van bennem egy kis aggodalom: vajon mik az elvárásaik, mennyire tudok beolvadni az eseménybe, és hol mond csődöt az angoltudásom? Madison és Zoltán esetében azonban annyira természetes volt a fotós jelenléte, hogy néha talán túlságosan is sikerült eltűnnöm a figyelem elől. Ebben persze a két kislányuknak is nagy szerepe volt, akik a figyelmük száz százalékát lekötötték. A székelyruhák, a hintó és a néptáncbemutató igazán színessé tették a napot, ahogy az esti bulit is, ahol az Autostop MS ismét megmutatta, miért tartoznak a szakma legjobbjai közé.

Örülök, hogy én fotózhattam ezt az esküvőt, és részese lehettem ennek a napnak. Madison és Zoltán, ezzel a bejegyzéssel kívánok nektek én is örök boldogságot!

Heni és Norbi esküvője

Jó lenne a nyári 30+ fokokból legalább 10-et átmenteni őszre, milyen jól esne most, amikor már itt vannak a hűvös napok. Tartson még egy kicsit a nyár, és ha magától nem akar, vegyük elő a nyári esküvőket. Például Heni és Norbi kolozsvári esküvőjét. Annyi melegség (igen, a szóvicc szándékos), jókedv, ölelés és barátság vette körül őket, hogy öröm volt nézni és fotózni. És hogy ne csak az időjárásról beszéljek: van egy fontos észrevételem is. Norbi nagyon tud nevettetni, Heni pedig tiszta szívből tud nevetni – szerény véleményem szerint ez a hosszú házasság egyik titka. Nem mellékesen nagyon tudnak együtt táncolni, amit nem csak a nyitótánckor mutattak meg, de egész éjjel is.

Heni és Norbi, kívánom, hogy együtt táncoljatok végig az életen, legalább olyan jókedvvel, ahogy azon az estén láttam tőletek!

Eszter és Andor esküvője

Vannak a többszáz fős, népes esküvők, és van néha az olyan szűk körű egybekelés, ahol a fotós jelenléte akár két teljes százalékponttal is megdobja a létszámot. Ilyen volt Eszter és Andor esküvője is, és őszintén szólva, imádnivaló volt. Zakuszka, házi süti, mindenféle kencefice, levendulalikőr és még ki tudja, hány házi finomság fogadott a csíkdelnei csűr árnyékában, a zöld kertben, gyönyörű naplementében. A templomra sem véletlenül esett a választás: Eszter építészmérnök, így a történelmi falak különösen szép keretet adtak a szertartásnak. A találkozásaink és az esküvő napja alatt megismerve őket, nem is tudnám másként elképzelni a nagy napjukat: szűk körben, a barátok és a család között, egy csűr udvarán, tábortűz mellett. Pont úgy, ahogy hozzájuk illik.

Eszter és Andor, kívánom, hogy a közös életetek is ilyen legyen: otthonos, szerethető, tele a saját kis hagyományaitokkal, jó emberekkel és olyan estékkel, amelyeknél nem kell több egy tábortűznél és egymás társaságánál.

Rita és Alpár esküvője

Sok-sok ragályos nevetés, egy ritka szép helyszín, modern táncbemutató, tortavágás a sötétben a fényfüzérek alatt, chill a szabadban, spontán breaktánc, hamburger a töltött káposzta helyett, és egy olyan pár, aki mindezt egy helyre összehozta. Röviden: ilyen volt Rita és Alpár esküvője.

Amikor a szervezés előtt megkérdeztem tőlük, mit várnak az esküvői fotóstól, ezt írták: "Hogy elkapja a meghitt, vicces, különleges pillanatokat. Hogy észrevétlen legyen, ne feszélyezzen, de mégis legyen ott mindenhol." Remélem, sikerült megfelelnem ennek. Másnap hajnalban ugyanis olyan memóriakártyákkal indultam haza, amelyek pontosan ilyen pillanatokkal voltak tele. Őszintén szólva fogalmam sincs, volt-e bármi, ami nem a tervek szerint alakult. Ha volt is, én semmit sem vettem észre belőle. Kívülről nézve ez a nap egyszerűen kerek volt.

Rita és Alpár, kívánom, hogy a közös életetek is őrizze meg ezt a könnyedséget, ezt a sok nevetést és azt a természetességet, ami az egész napot végigkísérte!

Kata és Csaba esküvője

Egyre nehezebb közhelyek nélkül írni az esküvőkről. Ott vannak az örök kifejezések: érzelmek, könnyek, mosolyok, vidámság, hatalmas buli. Nézzük inkább, miről szólt Kata és Csaba esküvője ezeken túl. Volt benne hosszú utazás Szováta és Gyergyószentmiklós között, hűvös szél, és gyerekek, akiknek az energiája tényleg végtelennek tűnt. Voltak pillanatok, amikor szinte megállt az idő, például amikor a Kodály Zoltán Népfőiskola kórusa énekelt nekik, vagy amikor a cserkészek sorfala között vonultak végig.

És végül, bármennyire is próbálom kerülni a közhelyeket, mégis azok a pillanatok maradtak meg legerősebben, amikor Kata és Csaba egymásra néztek. Szerencsére ez elég sokszor megtörtént ahhoz, hogy a készülődéstől a buli végéig rengeteg kedvenc fotóm szülessen belőle.

Kata és Csaba, kívánom, hogy a közös történetetekben még nagyon sok ilyen „megáll az idő” pillanat legyen, minden zaj, utazás, szél és rohanás közepette is!