Emi és Szike – jegyesfotózás és esküvő

Emi és Szike azok az emberek, akiket nem lehet nem szeretni, személy szerint régen nevettem valakivel annyit fotózáson, mint velük. A nagy nap gyönyörű pillanatokból állt: a gyimesi tájakról indulva azon keresztül, amikor jóbarátjuk áldotta meg őket a templomban (aki később a menyasszonylopásban is részt vett, khm-khm), egészen a szenzációsan pörgős buliig. A zene szinte egy másodpercre sem állt, nem is tudom, hogy bírták a táncosok. Fergeteges volt minden pillanat, amit fotózni egymagában felért egy bulival – ezt tanúsíthatták a napokig fájó végtagjaim is. Szavakban nem is tudok mindent összefoglalni ennél jobban, ezért inkább nézegessétek a fotókat. Emi és Szike, örvendek, hogy engem választottatok fotósotoknak, és ígérem, megisszuk majd azt a konyakot. És őszintén kívánok nektek sok-sok boldogságot házaséletetekben!

Orsi és Attila esküvője

A "Kedves Moment Junkie!"-s levél és az esküvő közötti egy év hamar elrepült, de a megszólítást nem feledtem. Orsi és Attila olyan páros, mint amilyen a lövétei táj: van bennük egy vad szépség, amit nehéz megmagyarázni anélkül, hogy éreznéd, látnád. Így visszatekintve az esküvőjükre, nem tudnám máshol elképzelni a szertartást, mint otthon, a táj és emberek ölelésében. Ezt már a polgári esküvőn is tapasztalhattam, de az esküvő napján vált igazán nyilvánvalóvá. Végül is hol máshol készítené a menyasszonyi frizurát a násznagy, hol máshol készülne igazi házi ízekkel megáldott étel és hol máshol szerepelne háttérként az igazi otthon? Remélem, hogy a fotók legalább egy részét vissza tudják adni a fent leírtaknak, és azt is, hogy eleget tettem az elvárásoknak. Orsi és Attila, örökké tartó boldogságot kívánok nektek!