Szinte pontosan két éve volt annak, hogy a Mikó-várban először volt teljes esküvő, a szertartástól a dínomdánomig, a szabad ég alatt és mégis védett helyen, amikor újra az ódon falak közt visszhangzott a határozott igen, majd szólt a zene éjfélig és egy kicsit tovább is. A két esküvőben a közös vonás az, hogy mindkét pár jelen volt mindkettőn, és a fotós személye is változatlan maradt, ugyanis én voltam az a szerencsés, aki mindkét eseményt megörökíthette. Gabi és Hunor már két éve is szereplői lettek néhány jó fotónak, ezért annál is jobban esett, amikor felvették velem a kapcsolatot. mert azok a fotók egy szórakozni tudó és vágyó, de ugyanakkor az érzelmektől sem idegenkedő párost örökítettek meg. És most ők fogadták a vendégeket a várkapuban, ők mondtak igent örömkönnyek között az ősi falak árnyékában és táncoltak a fűben késő éjjelig, ők tették felejthetetlenné ezt a szép nyári napot. Gabi és Huni, élveztem esküvőtök minden pillanatát, köszönöm a megbízást és örökké tartó boldogságot kívánok nektek!
